2021. szeptember 10.

Új energiafogyasztási címkék a tévéken is

Ti is úgy vásároltok ma már háztartási nagygépet, hogy megnézitek az energiahatékonysági címkét? Ugye a ti döntéseteket is befolyásolja, hogy azon mit láttok? A felmérések szerint a vásárlók 85%-a ismeri és használja ezt a címkét, illetve az ár után ez a legfontosabb szempont a vásárlás során. Ez azt mutatja, hogy az EU-ban 1995-ben bevezetett címkerendszer sikeres.

További nagy előnye a rendszernek, hogy a gyártókat energiahatékony megoldásokra sarkallta. Ez olyan innovációs hullámot indított el, hogy a jelölés bevezetésekor a legtöbb készülék az E, F és G tartományban mozgott, míg mostanra már az A+, A++ és A+++ kategóriákba tartozik például a mosógépek 90 százaléka.

A régi rendszer problémája

Ez viszont egyúttal meg is nehezítette a készülékek közötti választást is, hiszen szinte mindegyik valamelyik A+-os kategóriába tartozott. Ebből az átlagvásárló nehezen tudta kideríteni, hogy például az A+ os készülék mennyivel rosszabb az A+++ kategóriába soroltnál. Ezért döntött úgy az EU, hogy megújítja ezt a címkerendszert. 2021 márciusától már új, szigorúbb szabvánnyal és új teljesítményértékekkel rendelkező összetettebb címkerendszer használatát rendelte el.

A legfontosabb újdonságok

A besorolásból eltűnnek a nehezen értelmezhető A+-os kategóriák, helyette A-tól G-ig terjed majd a skála. A címke színes jelölése megmarad, ahol a piros csík jelöli a legkevésbé hatékony kategóriát, míg a zöld csík a leghatékonyabbat. Az új követelmények sokkal szigorúbbak, ennek köszönhetően az „A” osztályba ma például egyetlen televízió sem tartozik arra ösztönözve a gyártókat, hogy energiafelhasználás szempontjából még hatékonyabb modelleket fejlesszenek.

Fontos változás, hogy a képernyő átló és felbontás (pixel) mellett az SDR (standard dinamika tartományú) és a HDR (magas dinamika tartományú) képmód energia fogyasztását is feltüntetik. Ezt azért fontos megkülönböztetni, mert a sokkal fényesebb HDR kép előállítása jóval több energiát igényel, így a készülék fogyasztása is magasabb lesz. Ezen felül a számolás alapját is megváltoztatták. Korábban napi átlag 4 óra használatot feltételezve számoltak éves fogyasztást, és ez alapján kapott kategória besorolást a televízió. Az új számolás viszont sokkal egyértelműbb: megmutatja, hogy mennyi a készülék energiafogyasztása 1000 óránként.

Újdonság az is, hogy a címkéken feltűnik egy QR-kód is, amivel további gyártói adatokhoz juthatunk hozzá a készülékről egy okostelefon segítségével. Például megtudhatjuk ebből az adatbázisból, hogy mekkora a televízió teljesítmény felvétele készenléti állapotban, vagy milyen a képernyő frissítési gyakorisága. Ha a TV rendelkezik mikrofonnal, akkor ez is szerepel a listában.

Felmerülő kétségek

A korábbinál jóval szigorúbb szabályozás miatt jelenleg a TV-k szinte mindegyike a legrosszabb „G” címkét viseli. Ez viszont ugyanúgy nem segíti a vásárlót a döntésben, mint a korábbi A+-os besorolások. Remélhetőleg a modellek fejlesztésével a gyártók idővel el tudják érni a kedvezőbb kategóriák szigorú határértékeit, így ez változni fog.

Az új előírások annyira szigorúak, hogy a gyártóknak nagyon sokat kell dolgozniuk azon, hogy a tévék energiafogyasztását néhány éven belül jelentősen, 30-50%-kal! csökkentsék. Ez felveti azt a kérdést is, hogy az ilyen mértékű energia megtakarítás nem lesz-e negatív hatással az előállított képminőségre? Továbbá a gyártók által az innovációra költött hatalmas összegek vélhetően be fognak épülni a készülékek árába, jelentősen növelve azokat. Ugyanakkor azt is kétségessé teheti, hogy a világpiacra gyártó cégek televízió kínálatuk egy részét a szigorú szabályok miatt nem fogják árulni az európai piacon, ami az európai vásárlókat hozhatja hátrányos helyzetbe.

EU-s célkitűzés

Ne menjünk el szó nélkül az EU hosszútávú energetikai és éghajlat-politikai célkitűzései mellett sem, mert az új címkerendszer bevezetésének egyik fontos kiváltó oka ez. Az Európai Bizottság becslése szerint az új címkézésnek köszönhetően a gyártók annyival energiahatékonyabb készülékeket fognak gyártani, hogy 2030-ra a mostani energiafogyasztáshoz képest 38 TWh-val kevesebbet fognak ezek igénybe venni. Ez nagyjából Magyarország éves villamos-energia fogyasztásával egyenlő.

További cikkek Tévézés kategóriában.

Kapcsolódó tartalmaink:

linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram